Színes érzelmek fekete-fehér freskókon – bemutatjuk az olasz street art művészt, Millo-t!

Akadnak olyan művészek, akik, noha generációjuk kiemelkedő alkotói, sokunk előtt rejtve maradnak, mert az utcai művészetek sajátosan zárt univerzumában alkotnak. Mi azonban szeretnénk, ha hazánkban is szélesebb körben megismernék őket. Millo, azaz Francesco Camillo Giorgino olasz street art művész is egy e neves alkotók közül.

Maximalista, mégis minimalista

Millo 1979-ben született Olaszországban, és azóta meghódította a világ városait hatalmas, fekete-fehér freskóival, amiket az egyedi színes elemek tesznek azonnal felismerhetővé és emlékezetessé. A művész az építészeti tanulmányait követően fordult a street art felé, festményeinek megalkotása során pedig a városi környezetet használja vászonként. A részletgazdag fekete-fehér karakterek gyakran a városi élet mindennapjait elevenítik fel bennünk, finom, játékos humorral és nagy adag érzelemmel. A legbensőségesebb emberi érzéseket tükrözik a festmények, mint például a szerelem, a remény, az erő, a magány vagy a félelem. Millo azt üzeni nekünk, hogy térjünk vissza az egyszerűséghez, elemi dolgokhoz, az emberi érzésekhez. Művei tehát egyszerre maximalisták és minimalisták.

Filmszerű kompozíciók

A street art művész festményei az aprólékos, precíz kidolgozottság, a megjelenített karakterek és a környező elemek közötti kapcsolat miatt a kompozíciók filmszerűen jelennek meg előttünk. A mű egésze mindig egy-egy elgondolkodtató történetet mesél el, amit minden néző másképp értelmezhet. Millo munkái világszerte megtalálhatók – Rómától New Yorkig, Szentpétervártól Londonig keltik új életre az urbánus tereket, épületeket.

Mindig van remény

Alkotásai rávilágítanak a modern világ és az urbánus élettér kihívásaira, ugyanakkor reményt és optimizmust sugároznak. Millo munkássága tökéletes példája annak, hogy hogyan lehet a művészetet a mindennapok részévé tenni és hogyan tud a városi környezet egy élhetőbb, színesebb hely lenni mindannyiónk számára. Millo nem tervezte, hogy művész lesz, ő csak szeretett festeni, festményeit nézegetve azonban csak örülhetünk annak, hogy a tervezőasztal helyett az utcán alkotást választotta.

Vissza a blogba