Újra és újra színekből építettek birodalmat: a Bretz sztorija
A német Bretz bútorgyártót nem lehet egyszerűen lelőni, értsük ezt szó szerint, hiszen egyszer már földig rombolták őket. Mint egy színes tollú főnixmadár, úgy támadt fel ismét a hamvaiból, hogy ellássa a világot vakító színárnyalatokban pompázó, karakteres ülőgarnitúrákkal. Egy német család története következik most, amelyből elsősorban azt tanulhatjuk meg, hogy nincs olyan baj, amelyből kitartással és akarattal ne lehetne kilábalni.
A Bretz története 1895-ben kezdődött, amikor is az alapító, Johann Bretz elkezdett kerítésekhez való dróthálót gyártani a borászatáról is híres Rajna-völgy hesseni részén, Gensingen városkában – ahol a cég a mai napig is található. Később bővíteni szerette volna a tevékenységi körét, és ugye adta magát a fémrugós matracgyártás. Fia, Alexander ezt a vonalat vitte később tovább azzal, hogy immár kárpitozott bútorgyártásra rendezkedett be. A jól prosperáló éveknek a II. világháború vetett véget, ugyanis a gyárat a Szövetségesek a földig bombázzák. Alexander a semmiből kezdte újra, hogy a babért majd fia, Karl-Fritz arassa le, akinek igazgatása alatt a cég a fénykorát élte. Míg apja kb. 100 alkalmazottat foglalkoztatott, ő maga 1973-ban elérte az 1600-as számot, ezzel pedig a térség elsőszámú munkaadójává vált a családi vállalkozás.
Újabb kudarc és újabb újrakezdés
A diadalmenet az 1986-os válságig tartott, amikor az olajár krízis, az ennek köszönhető visszaeső fogyasztás és egy szerencsétlen cégfelvásárlás olyannyira megroppantotta anyagilag a Bretzet, hogy csődvédelmet kellett kérniük, a vállalat szinte teljesen megszűnt.
Egy évvel később Karl-Fritz öt korábbi alkalmazottjával együtt kezdte el újraépíteni egykori bútorbirodalmát, és elérkezettnek látta az időt, hogy ebbe a nagy vállalásba már fiait is bevonja – akik egyébként nem feltétlenül a családi bizniszben képzelték el a jövőjüket. Norbert és Hartmut 1992-ben csatlakozott a céghez, és saját bevallásuk alapján „hülyeségnek” tűnt az egész. Bár már a saját életüket építgették távol a szülővárosuktól, a kötelességtudat na meg a kihívás hazacsalogatta őket – hiszen tudták, Bretznek születni elsősorban nem a jómódot jelenti, hanem hogy a környéken lakó emberek megélhetése függ tőlük. Azt talán ők sem gondolták volna ekkor, hogy teljesen új fejezetet nyitnak a cég életében.
Hatalmas, velúr és glamúros – ilyen egy Bretz kanapé
A fiatal fiúk kikötötték, hogy nem szeretnék azzal tölteni a napjaikat, hogy unalmas, seszínű bútorok fölött bábáskodjanak. Ha már úgy hozta az élet, hogy ezzel muszáj foglalkozniuk, akkor legyen valami menő a végeredmény. Színes, fényűző, művészi, pop-artos – nem véletlen, hogy még Keith Hering inspirálta párnákat is gyártottak.
Ekkor, a kilencvenes években alakult ki a modern Bretz darabok DNS-e. A bútorok faszerkezete csak coburgi fából készülhet, a kárpitanyagok pedig Olasz- és Németországból, valamint Belgiumból érkeznek - csupán 2015 óta, állatvédelmi okok miatt nem használnak már bőrt, azóta minden darab csak is kifogástalan minőségű velúrkárpitot kaphat.
testvérek luxusmárkaként pozícionálták újra a brandet – ami annak is köszönhető, hogy a piacot elkezdték elárasztani a kelet-európai hamisítványok -, egy extravagáns, életvidám hangulatot szerettek volna kelteni a karakteres formákkal, puha vonalvezetéssel és hatalmas méretekkel. 2017-ben ezt a törekvésüket díjazták is, hiszen megkapták a Német Brand Díj aranyérmét enteriőr kategóriában. 2018-ban Hartmut átadta helyét lányának, Carolin Kutzerának, aki tervezőként először kreatív igazgatói posztot töltött be a cégnél, azonban ma már nagybátyja mellett társügyvezetőként irányítja a márkát, ezzel a Bretz-család ötödik generációja is bevonódott a cég életébe. A Bretz az elmúlt évtizedekben a viszonteladói hálózatának köszönhetően nagyot tudott nőni, az anyacég csupán pár márkaüzletet tart fenn önmaga és kb. 90 embert foglalkoztat. Elhozhatják a statement king-size ágyak és ikonikus fotelek az új aranykort vajon? Látogass el a MaxCityben lévő Bretz márkaüzletbe és döntsd el te magad!
