A Nyilas otthona (11.23 – 12.21.)
A Nyilas az állatöv csillagképeinek sorában a kilencedik. A félig ember, félig ló kreatúrát izgalmas kettősség jellemzi: bölcs filozófus és élethosszig tanulni vágyó diák egyszerre, aki képes felfedezni és bejárni a teljes univerzumot (mind testben, mind lélekben), kalandjai során rengeteget tapasztal, azt azonban szinte biztosan nem ismeri (f)el, hol húzódik a határ az egészséges bátorság és az indokolatlan merészség között. E derűlátó, életvidám jegy képviselői mentalitásukban hasonlóságot mutatnak a görög mitológia mulattató-mulatozó, pajzán, földi örömöket hajszoló teremtéseivel, a faunokkal és a kentaurokkal. A pimasz hibrid lények legtöbbjéről borgőzös bacchanáliák főszereplőiként vagy bikákat összeterelő pásztorokként olvashatunk. A Nyilas alakját azonban inkább a társai közül kiemelkedő, kivételes kentaur ihlethette: jószívű, okos, a tudományokban jártas tanító, aki számos istenség és legendás hős elméjét pallérozta a mondák szerint, sőt izmaikat is megacélozta testi erejük fejlesztésével.
A Nyilas felett az óriás planéta, a Jupiter uralkodik, nem csoda hát, hogy szomjúhozza a tudást. Különösen az idegen nyelvek iránt érdeklődik – segítségükkel könnyebben nyílik ki előtte a világ, szélesedik látóköre. Fogékony az újra, az ismeretlenre, bármire, ami még feltérképezendő: kalandvágya csillapíthatatlan. Igényli a tűz elem generálta energiáit megsokszorozó szellemi és testi kihívásokat. Folyton előre néz, a távoli horizontot fürkészi – amint elérte aktuális célját, máris a következő megvalósítására készül. Szüksége van a szabadságra, arra, hogy saját maga diktálja élete folyását, nem feltétlenül az általános érvényű szabályok szerint. Ő az, aki minden további nélkül off-grid életmódra vált, mondhatni: „lemegy a térképről”. Rozoga, felújítandó tanyát választ lakhelyéül, ahol maga termeli a szükséges áramot, s más alternatív megoldásokhoz is nyúl: kutat fúr, cserépkályhát rakat, napelemet installál, zöldséget nevel, gyümölcsöskertet telepít. Persze remekül érzi magát (főleg fiatalon) a városban is, ahol kedvére nyüzsöghet, különböző tanfolyamokra iratkozhat be, barátkozhat – s ahonnan bármilyen úticélt megközelíthet.
Nyughatatlanságának jót tesz az utazás – akármerre barangol is, érdekes tárgyakkal tér haza (meg sem érkezett, s már indulna megint).
Otthona így egyértelműen lenyűgöző és karakteres: nem mindennapi a hangulata, hiszen híven tükrözi a házigazda személyiségét. Nemcsak képletesen, de szó szerint is színes: domináns a bíbor, a lila, a közép- és a sötétkék (Jupiter, a római főisten fenséges színei), melyekkel izgalmas kontrasztot alkot a tüzes narancsok, ragyogó aranysárgák meleg palettája. Kiválóan passzolnak ezek a cserzett bőrhöz, a szúette fához, durvább szövésű kelmékhez, kerámiához, fényes ónhoz, rézhez.
A Nyilas bútorai sokat használt, idő koptatta, patinás darabok, kisebb-nagyobb tökéletlenségeik inkább értéket jelentenek használójuk szemében, semmint hibát.Éppen ezért ideális lehet a wabi sabi, a rusztikus, a retró, az indusztriális vagy a farmhouse stílus – még jobb, ha egyik sem érvényesül tisztán, inkább valami párját ritkító eklektika alakul ki, ahogyan kuriózumot kuriózumra halmoz a világutazó lakó.
Stócokban álló, gyakran forgatott könyvek (útikalauzok, antikvár enciklopédiák, lexikonok, növény- és állattani határozók), impozáns földgömb, fotómasinák, katalogizálandó fényképek, emléktárgyak, sportversenyeken szerzett trófeák várják, hogy végleges helyükre kerüljenek. Tulajdonosuknak nincs türelme, sem ideje a polcsztájlinghoz és az ahhoz hasonló, aprólékos tevékenységekhez. A rend fogalma az (általa) átlátható káoszt takarja – ezt nem is tagadja. Humora brilliáns, ha a bulvárlapok írnának róla, a legjobb partiarcnak titulálnák. Lezsersége, optimizmusa vonzó, amolyan igazi, belevaló fenegyerek – regénybe illő „enfant terrible”.
Szabadságvágya megnyilvánul enteriőrjeiben is: örül, ha ablakai nagyok, nem keretezi vagy takarja el őket függönyökkel – tekintete akadálytalanul kutathatja a panorámát, gondolatai gáttalanul vágtázhatnak.
Külterei tulajdonképpen a szobák folytatásai. Háziállatai ki-be sétálhatnak.
A fauna vadon élő képviselőiért ugyanúgy rajong. Hű kutyájával a nyomában ki-kilovagol, amennyiben megteheti – ha nem is vadászni, ahogyan a jegy szimbólumának kezében tartott íjról gyanítanánk, pusztán gyönyörködni a számára oly kedves természet szépségeiben.
Lakózónáit is szívesen díszíti végeláthatatlan síkságokat, erdőket, mezőket ábrázoló tájképekkel – így a körülötte lévő falak szinte leomlanak, s nem érzi azt, hogy béklyóba van verve.
Csípjük el két kiruccanása közt, örömmel vendégel meg bennünket – talán nem is kell csodálkozásunkat leplezni (mert meg sem lepődünk), ha alig fejezte be szórakoztató beszámolóját, már köti is a bakancsa fűzőjét, s kész otthagyni csapot-papot…
