A 70-es évek egyik legkarakteresebb bútordarabja egy svájci kisvárosban látta meg a napvilágot, s jelenleg ismét újrahódítja a bolygót. A de Sede immár közel 60 éve nem tesz mást, csak amiben a legjobb: különleges marhabőr bútorokat tervez és rak össze nagy gondossággal, amelyek a dizájnjuknak és a minőségüknek köszönhetően igazi státuszszimbólumokká válnak. A de Sede már akkor szigorúan kiállt a környezetvédelmi elvei mellett, amikor még messze nem volt az erre való odafigyelés a közbeszéd tárgya. Először is a fő alapanyagként szolgáló marhabőr pusztán a húsipar mellékterméke, feleslege. Másodsorban csak annyi bútort készítenek, amely el is fogy, nincsenek hatalmas raktárkészleteik, mint más márkáknak.
Náluk nem futószalagon, napi kvótára megy a kanapé- vagy a fotelgyártás, hanem egyedi megrendelések alapján. Egy olyan bizniszmodellt alakítottak ki, amelyet sokkal több márkának kellene alapul vennie a termelés során – egy optimális világban. De miért is ontanák magukból az egyenbútorokat, amikor a lehetőségek tárháza olyan széles? Egy de Sede bútor kiválasztásánál – amelyet Magyarországon a MaxCity Lakberendezési Bevásárlóközpontban lehet megtenni, a márkát kizárólagosan forgalmazó Bellamo Premium Comfort üzletében – sok kárpitszín, illetve többféle láb közül választhatunk, és emeljük ki, hogy mivel sok darabjuk moduláris bútor, így az elemek megrendelésénél teljesen egyedire szabhatjuk a végeredményt. Így már érthető, ugye, hogy miért nem raktárra termelnek? Nem lenne értelme, nem így gondolkodnak a tökéletes bútorról, ilyen egyszerű.
A pusztán számmal, kóddal jelölt bútorok diadalmenete
Ernst Lüthy 1962-ben a svájci Klingnauban nyitotta meg kárpitosműhelyét, ahol csapatával egyedi igények szerinti bőrbútorokat készítettek, alapvetően tradicionális kézművestechnikával, manufakturális módon. Két évre rá először vettek részt a kölni IMM Cologne bútorkiállításon és szakvásáron, így beindult az export is, amelynek köszönhetően a családi vállalkozás 1965-ben részvénytársasággá alakult át, létrejött a de Sede márka. 1968-ban a cég intenzív terjeszkedésbe kezdett a nemzetközi piacon úgy, hogy egy-egy országban felvásárolt egy erős játékost. Az első igazán különleges bútorukat, a DS-P-t 1971-ben mutatták be: a kanapé háttámlájának méhsejt formájú öltésekkel adtak mintát. A de Sede más gyártóktól eltérően nem nevezi el a bútorait, nincsenek olyan ismert terméknevek, amelyeket mindenki kútfőből vág.
Egy modern marketinges ma azt mondaná erre, hogy nagy hiba, a cég viszont ehhez változatlanul tartja magát. 1972-ben olyan mérföldkőhöz érkeztek, amely a mai napig is kihat a cég életére: bemutatták a DS-600-as modellt, egy kígyószerű, moduláris kanapét, amely tetszőleges hosszúságúra építhető az elemek segítségével. A forma forradalmasította, ahogy a 70-es években a bútorokra gondoltak, nem csoda, hogy a modern luxuslakásokban gombamód terjedni kezdett, ma pedig ismét reneszánszát éli ez a modell. Talán ezzel a dizájnnal azonosítják leginkább a márkát.
Bokszkesztyű és sztárdizájner a de Sede-nél
1974-ben újabb ikonikus darab készül: az eredetileg Terrazza DS-25 (ma DS-1025) fotel vagy moduláris kanapé úgy néz ki, mintha egy teraszos termesztésre kialakított délkelet-ázsiai hegyre kellene leülnünk. A céget 1984-ben vette meg a PCW Group, ezután több tulajdonosváltás is volt; 2013 óta a de Sede AG a DESEMA Holding AG része. 1986-ban a híres építész, Santiago Calatrava egy különleges padot kreált a cégnek, a DS-150-et. A cégnek számos meglepő modellje van még, amilyen a hajtogatott DS-266 fotel, a gyapjúszőrmés DS-265 karosszék, a harmonikaszerű DS-5050 puff vagy a bokszkesztyű alakú DS-2878 heverő.
2017-ben a cég új kihívásokat keresett magának, és a divatiparba is beszálltak: előrukkoltak az első táskakollekciójukkal is. Ötféle fazon közül lehet választani, melyekre mind az jellemző, hogy puha bőrből készülnek és a részletekre is odafigyeltek. Miként a bútoraiktól már megszokhattuk.
